Itt megtalál minden szükséges információt a 2021-es Lakásfelújítási Támogatással kapcsolatban:

Mi a Lakásfelújítási támogatás?

A Lakásfelújítási támogatás – más néven Otthonfelújítási támogatás – egy vissza nem térítendő állami támogatás, ami a lakóhelyül szolgáló ingatlan felújítási, korszerűsítési munkálataira igényelhető. Fontos, hogy utófinanszírozásról van szó, vagyis az elvégzett munkákról – anyagköltség, munkadíj – benyújtott számlák alapján utólagosan történik a kifizetés.

Mekkora összegű támogatást kaphatok?

A Magyar Államkincstár a felújítási, korszerűsítési munkálatokról kiállított és kifizetett számlák értékének 50%-át, legfeljebb 3 millió Ft-ot utólag elutal az igénylő bankszámlájára. Fontos ugyanakkor, hogy a támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet. A Bankmonitor szakértőinek értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a támogatás teljes kihasználásához két dolog szükséges.

  1. Az anyagköltség és a munkadíj számlával igazolt összege egyenként ne legyen kevesebb 1,5 millió forintnál.
  2. Az anyagköltség és a munkadíj számlával igazolt összértéke haladja meg a 6 millió Ft-ot.

Éppen a fentiek miatt a támogatás nem vehető igénybe például kizárólag anyagköltségre, például azért, mert a munkálatokat maga a család végezné el saját kezűleg, hiszen ebben az esetben a támogatás összegében a két tétel nem 50-50%-os arányban szerepelne.

Kik igényelhetik a támogatást?

A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti. Vagyis a Lakásfelújítási támogatást egyedülállók is igényelhetik, nem feltétele a házasság. (Ellentétben például a Babaváró támogatással, amelyet kizárólag házaspárok igényelhetnek.)

Gyermeknek számít:

  • Az igénylő magzata a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke, aki a 25. életévét még nem töltötte be.
  • Az igénylő 25. életévét már betöltött gyermeke, ha az megváltozott munkaképességű.
  • Az igénylő kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja.

Hogyan kell igazolni a gyermekeket?

  • Azt, hogy az igénylő a gyermekével közös háztartásban él lakcímkártyával kell igazolnia.
  • Örökbefogadott gyermek esetén a gyámhatóság véglegessé vált engedélyező határozatára is szükség lesz.
  • A várandósság 12. hetét betöltött magzat esetében a várandósgondozási könyv vonatkozó részét, vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időtartamáról szóló igazolást kell benyújtani. Ezen kívül az igénylőnek nyilatkoznia kell, hogy legkésőbb 60 nappal az élveszületést követően a születési anyakönyvi kivonatot, a halvaszületést vagy a magzat elhalását követően az erre vonatkozó okiratot a Kincstár részére benyújtja. Ez utóbbi szomorú esetekben a megigényelt támogatást el fogják utalni, illetve a már kifizetett támogatást nem fogják visszaigényelni.

Milyen munkálatokra fizet utólag az állam?

A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:

  • Bevezethető az ingatlanba a víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás, illetve kiépíthető vagy lecserélhető ezek belső hálózata.
  • Fürdőhelyiség, illetve WC létesíthető olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel.
  • Fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje is elvégezhető, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.
  • Elvégezhető az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatok.
  • Lecserélhetők a külső nyílászárók, de redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje is támogatható.
  • A párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása is elvégezhető.
  • Akár a teljes tető cseréje, felújítása vagy szigetelése is elvégezhető.
  • Égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése.
  • Klímaberendezés beépítése, cseréje.
  • Napkollektor, napelemes rendszer telepítésére vagy cseréjére is költhető az összeg.
  • A belső tér is felújítható: burkolatok cseréje, felújítása, festése, tapétázása.
  • Galéria is építhető az állami pénzből.
  • Belső lépcső kialakítása, cseréje.
  • Szaniterek beépítése vagy cseréje.
  • Villanykapcsolók és -dugaljak kialakítása és cseréje.
  • Belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítése, cseréje vagy felújítása.
  • A lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása is elvégezhető.
  • Kerítés építhető.
  • Gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása.
  • Terasz, loggia, erkély, előtető építése.
  • Térburkolat készítése és cseréje.
  • Télikert kialakítása is megoldható.
  • Amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül, akkor a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák is finanszírozhatók utólag.
  • Megerősíthető a meglévő épület alapozása.
  • Beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.

Milyen típusú ingatlan felújítására jár a támogatás?

Az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületeire igényelhető. Ez azt jelenti, hogy hiába él valaki egy nyaralóként nyilvántartott ingatlanban, arra a támogatás nem igényelhető.

Milyen hosszú Tb-jogviszony szükséges az igényléshez?

Az igénylőnek – házaspárok, élettársak esetén az egyik félnek – legalább 1 éves, folyamatos Tb-jogviszonnyal kell rendelkeznie. Az 1 éves jogviszonyba beleszámít:

  • a Tbj törvény 6. §-a szerinti jogviszony – az utolsó 180 napban nem fogadható el a közfoglalkoztatotti jogviszony (közmunka);
  • a felsőoktatási intézményben szerzett nappali tanulói jogviszony;
  • a nyugdíj melletti munkaviszony;
  • a külföldi Tb-jogviszony és
  • a diplomás GYED időszaka.

Fontos azonban, hogy igényléskor a kérelmezőnek a Tbj törvény 6.§-a alapján kell biztosítottnak lennie – a közfoglalkoztatotti jogviszony nem megfelelő -, illetve a nyugdíj melletti munkaviszony is elfogadható.

Vagyis megfelel, ha valaki külföldön dolgozott, de már van magyar társadalombiztosítási jogviszonya. Sőt, több igénylő esetén az is elfogadható, ha az egyik fél jelenleg külföldön dolgozik, viszont ebben az esetben a másik igénylőnek kell teljesítenie a Tb-jogviszonyra vonatkozó elvárást.

Többek között ők számítanak a Tbj törvény 6. §-a alapján biztosított személynek:

  • Akik munkaviszonyban állnak.
  • Szövetkezet tagjai, akik a szövetkezet tevékenységében személyesen részt vesznek (munkaviszony, vállalkozási-, vagy megbízási jogviszony keretében).
  • Az álláskeresési támogatásban részesülő személyek (munkanélküli segély).
  • Az egyéni- és társas vállalkozók.
  • Megbízási szerződés alapján dolgozó személyek (a havi javadalmazásnak el kell érnie a minimálbér 30 százalékát).
  • Az egyházi szolgálati viszonyban lévő személyek.
  • Az őstermelők.
  • A főállású kis adózók.
  • Az állami projektértékelői jogviszonyban lévő személyek (a havi javadalmazásnak el kell érnie a minimálbér 30 százalékát).
  • A köztársasági elnök felesége.
  • Azon külföldön dolgozó személyek, aki a közösségi rendelet, vagy két ország között kötött megállapodás alapján magyar biztosítottnak minősülnek.

Egyedülálló szülőként mekkora támogatásra vagyok jogosult?

A gyermekét egyedül nevelő szülő akkor jogosult a teljes, akár 3 millió Ft összegű állami támogatásra, ha minden gyermeke vele közös háztartásban él. Ha mindkét szülőnél él gyermek, akkor külön-külön a támogatási összeg 50-50%-ára jogosultak. Az utóbbi esetben a szülők egyike akkor igényelheti a maximális összeget, ha a másik szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő igényléséről.

Saját tulajdonú lakásra igényelhető csak a támogatás?

Az igénylőnek, illetve kiskorú gyermekének – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, vagy kiskorú gyermekeik – a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Ezt azt jelenti, hogy legfeljebb 50% mértékig lehet más tulajdonosa is az ingatlannak.

A több lakásból álló osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanokban élők sincsenek kizárva, náluk azonban a támogatással érintett ingatlanrészre vonatkozóan az igénylő által benyújtott használati megállapodást vagy bírósági ítéletet is megvizsgálják

Mióta kell a felújítandó ingatlanban élnie a családnak?

Az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét fél –, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi kiskorú gyermekének a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel kell rendelkeznie. Ez nem feltétel akkor, ha az igénylő 1 évnél kevesebb ideje vásárolta a meg a szóban forgó ingatlant, valamint akkor, ha a gyermek születésétől nem telt még el egy esztendő.

Nem lehet köztartozása az igénylőnek!

Az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása.

Egy ingatlanra hányszor lehet igénybe venni a támogatást?

Korábban már támogatással érintett lakásra támogatás nem igényelhető, kivéve akkor, ha a korábbi igénylő az igénylése időpontjában meglévő tulajdoni hányadát teljes mértékben értékesítette. Ebben az esetben az adott lakásra az új tulajdonos – ha nem hozzátartozója a korábbi tulajdonosnak – ismét igényelheti az otthonfelújítási támogatást.

Milyen számlákat fogad el a Magyar Államkincstár?

  • A számláknak az igénylő – együttes igénykők esetén az egyikük – nevére kell szólnia.
  • A számlát 2021. január 1-jén vagy azt követően kell kiállítani és teljesíteni.
  • A számláknak az építési tevékenységekhez szükséges anyagok költségeit, illetve a vállalkozási szerződés szerinti felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat kell tartalmaznia.
  • Átutalással teljesített számlák esetén a kifizetés tényét dokumentummal kell igazolni.
  • A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.

Vállalkozói szerződés is kell!

Szükség lesz egy 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozási szerződésre (vagy szerződésekre), amelyek részletesen meghatározzák a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat és azok díját. Amennyiben a szükséges anyagokat is a vállalkozó biztosítja az igénylő részére, akkor anyagköltséget és a vállalkozói díjat külön-külön kell tartalmaznia a szerződésnek.

Bármilyen vállalkozóval le lehet szerződni a támogatáshoz?

Vállalkozási szerződés csak olyan kivitelezővel köthető, amely a szerződéskötéskor szerepel a működő adóalanyok állami adóhatóságnál vezetett nyilvántartásában.

Amit már elszámoltunk CSOK-támogatással, azt már nem lehet a lakásfelújítási támogatásnál figyelembe venni!

Nem fogadható el olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán már elszámolt

  • használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez, vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez;
  • vagy meglévő lakás korszerűsítéséhez, illetve korszerűsítéséhez és bővítéséhez.

Meddig igényelhető a lakás felújítási támogatás?

A támogatás legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető, eddig kell benyújtani vagy postára adni a szükséges dokumentumokat. A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra meghatározott – legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be.

Hol, hogyan lehet benyújtani a lakás felújítási támogatási igénylést?

  • Elektronikus ügyintézés esetében a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen.
  • Postai levélben.
  • Személyesen valamelyik kormányablakban.

Mi számít az igénylés benyújtási időpontjának?

Elektronikus ügyintézésnél a benyújtás napja, postai feladás esetén a postára adás napja, míg kormányablaknál történő beadáskor az átvétel napja számít.

Mennyi idő alatt kapjuk meg a megigényelt támogatást?

A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár (MÁK) a hozzá történő beérkezés időpontját követően – a beérkezés sorrendjében – 30 napon belül bírálja el. A MÁK a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

Hogyan ellenőrzik utólag, hogy jogszerű volt-e a támogatás felhasználása?

A támogatás igénybevételének jogszerűségét a MÁK, legkésőbb a támogatás folyósítását követő 180. napig jogosult helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálni. Amennyiben az derül ki, hogy az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor felszólítják a támogatás kamatostól történő visszafizetésére.

Mit tehetek, ha nem tudom megelőlegezni a munkálatokat, így elesek az utólagos támogatástól is?

Alapvetően nem kell kapkodni, hiszen 2022. december 31-ig lehetőség van benyújtani a számlákat. Amennyiben nincs jelentősebb megtakarításunk, akkor választhatjuk azt az utat, hogy szép apránként végeztetjük el az ingatlanunkon a felújítási munkákat, így mindig annyit költünk, amennyi forrásunk éppen van. Ha ezt a módszert választjuk, akkor egészen 2022 végéig gyűjtögethetjük a számlákat, majd akár az utolsó pillanatban – vigyázva arra persze, hogy az utolsó számla kiállítása és az igénylés benyújtása között ne teljen el 60 napnál több – is benyújthatjuk az igénylésünket.

A másik megoldás, hogy személyi kölcsönt vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt igénylünk, amit azután a megkapott támogatásból részben visszafizetünk. Ez akkor lehet célszerű, ha olyan, nagyobb léptékű beruházást valósítanánk meg, amire saját erőből nem volnánk képesek. Mivel optimális esetben a beruházás akár felét is állja utólag az állam, még hitellel finanszírozva is komoly pénzügyi előnyt érhetünk el így.

 

Bármilyen további kérdése merülne fel, forduljon bizalommal munkatársainkhoz!